|
Gábor cigányok
2007.10.18. 18:49
A gáborok, gábor-cigányok, vagy kalapos gáborok Erdélyben honos cigányok. Jellegzetességük a nagy fekete kalap, illetve a hatalmas bajusz. Cigányul, magyarul és románul is beszélnek, de különállásukat szigorúan őrzik és jellemzően nem házasodnak sem más romákkal, sem magyarokkal vagy románokkal.Általában jómódúak. Tipikus foglalkozásuk a tetőfedés és a kereskedelem (cipő, kés).Egyes források szerint az oláh cigányok kelderás törzséhez tartoznak, közösségeik főképp Marosvásárhelyen és környékén, illetve más erdélyi és partiumi városokban és környékükön élnek. Nagyon szigorúan ragaszkodnak nyelvükhöz és hagyományaikhoz.
Életmódjuk, szokásaik
Csak azt tekintik gábornak, akinek a szülei, rokonai és házastársa is gábor. Megismerik egymást, amiben jelentős segítséget jelentenek sajátos öltözködési szokásaik. Berta Péter tanulmánya szerint az ezüst presztízstárgyak gyűjtését is etnikai önazonosságuk gyakorlásának tekintik.
Öltözködési szokások
Viseletüket ősi eredetűnek tartják és büszkék rá, hogy régi szokásaik közül a rosszakról lemondtak, a viseletet azonban megtartották.
A férfiak
Feljegyzett szokásaik szerint a széles karimájú kalapon kívül a férfiak viseletéhez tartozik a bő fekete nadrág és a fekete zakó is (alatta ing). Nagyon gyakori köztük a bajusz és a barkó (pajesz). Az idősebbek gyakran viselnek ezüstgombos, apáról fiúra szálló lájbit (mellényt) és néha az ezüst zsebórát. Leggyakrabban zárt fekete cipőt hordanak.
A viselet régebbi korok magyar viseletének emlékeit őrzi.
A kalap általában fekete, de van, hogy barna, néha szürkés vagy drappos. Nem öröklődik, mint a lajbi, vagy az ezüst tárgyak. A fiúk tíz éves koruk körül kapják meg első kalapjukat.
A nők
A marosvásárhelyiek közt feljegyzett szokások szerint a nők feketét csak akkor viselnek, ha gyászolnak, egyébként a viseletük rakott, színes szoknya, színes, mintás blúz, a szoknyával egyező mintájú rakott kötény. Az asszonyok fejkendőt is viselnek. A kislányok hajába piros szalagot fonnak be. Ők 9-10 éves korukig egészen más ruhában is járhatnak, mint a felnőtt asszonyok, ettől a kortól kezdve azonban már elvárják tőlük a felnőtt viseletet.
A szoknya alapszíne 24-25 éves korig világos (fehér, drapp, piros), 25 és 60 éves koruk között ezeken kívül viselhetnek zöldes és lilás szoknyát is. Kék és barna színű szoknyát az idősebbek viselnek.
A marosvásárhelyiek közlése szerint egy jómódú, de nem túl gazdag gábor-asszonynak 8-10 rend ruhája van, aminek a jórészét kelengyeként kapja. A marosvásárhelyi adventista gábor-asszonyok szombaton a templomba kissé megváltoztatott viselettel mennek: fejkendőjüket elöl kötik meg, nem hátul, sokan színes blúz helyett fehéret vesznek fel.
Gábor Áron
Nemrégiben felvetett, sokak szerint politikai okokból terjesztett nézet, hogy az 1848-as forradalom ágyúöntő mestere, Gábor Áron rézműves cigány volt. A gáborok elődjükként tisztelik. Ezt azonban csak annyi támasztja alá, hogy a cigányok közt sok volt a fémműves.Székelyföldön felháborodást váltott ki az ügy:
"Megint készül egy történelemhamisítás. Gábor Áron testvére Gábor Anna az én nagyapámnak a dédanyja volt. Apjuk Gábor István Berecken volt notárius. Anna egy Kováts Mózes nevű földbirtokoshoz ment feleségül. A nagyapám elmesélte annak idején, hogy úgynevezett hétszilvafás nemesek voltak, tehát hamis a leírt kép. Gábor Áron alatt a műhelyben nagyon sok cigány dolgozott, és tanulta ki a mesterséget. Ezek a cigányok nevezik magukat "Gábor" cigányoknak, s mivel nagyon nagy tisztelettel viseltettek Gábor Áron iránt, szinte apjuknak tekintették. Ezért találta ki valami történelemhamisító, hogy Gábor Áron is cigány volt. Szégyen, hogy így lehessen a történelmet hamisítani még a mai napig is. Visszautasítom a feltételezést a családom, és a rokonság nevében, akik nagyobb részben még a mai napig is Erdélyben élnek.
"-írja egy hozzátartozó.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
